Kirándulást alapos szellemi és érzelmi felkészülés előzte meg.
|
|
A
programon résztvevő diákok nagy várakozással voltak az utazás iránt.
Érdeklődésüket sikerült felketeni a program nyújtotta értékek iránt.
Aktivitásuk érdeklődésük már az előkészítő foglalkozáson megfigyelhető
volt. Az utazás során is a motiváltság, és az új iránti nyitottség
jellemezte őket. Az elméleti ismeretek és főleg a gyakorlatban szerzett
tapasztalatok hozzájárultak ahhoz, a gyerekek a Felvidék és az ott élő
magyarság ügye iránt fogékonnyá váljanak. |
|
A
kirándulásra hétfőn reggel idultunk. Első állomásunk a Bősi
Vízierőműnél volt. Megismertük a létesítmény műszaki adatait, és
működési elvéről is ismereteket szereztek a tanulók Itt már a Felbári
iskola pedagógusai fogadtak bennünket, és tartottak számunkra
ismertetőt. |
|
A műszaki
létesítménytől a Batthyány-Strattmann László Magyar Tanítási Nyelvű
Alapiskolába mentünk, ahol a diákok korosztályos szlovákiai diákokkal
ismerkedtek meg. A felbári kollégák vezetésével drámapedagógisia ora
keretében és sportfoglalkozás keretében oldódtak fel a kezdeti gátlások |
|
Nem
mentünk üres kézzel, egyéni kis ajándékkal készültek tanulóink, amit
nagy szeretettel adtak át a kinti gyerekeknek. Ők színes kultúrműsorral
készültek, amit megnéztünk, meghallgattunk, majd mi is alőadtuk a saját
műsorunkat: szavaltunk közösen énekeltünk. Ezt követően drámapedagógiai
foglalkozás következett, aminek a célja a gyerekek gátlásainak
lebontása volt. A tornacsarnokban aztán rögtönzött asztalitenisz
mérkőzést és labdajátékokat is elbonyolítottunk. A felbári iskola
vendégei voltunk egy finom menzai ebédre. Arra is ügyeltünk, hogy az
ebédlőasztalnál a gyerekek vegyesen foglaljanak helyet. Összességeében
elmondható, hogy a háromnapos utazás legszebb, legemberibb programja
volt a két osztály találozója. |
|
Felbár
után Nyitrára látogattunk. Itt megismerkdtünk a város adottságaival, és
a középkori magyar történelemben betültött szerepével. Kiselődadás keretében hallottak a gyerekek a Vazul e várban történt raboskodásáról. |
|
A második napon
Bajmóci programot valósítottunk meg. Vezetett csoportként jártuk végig
a Kastély gyönyörűen berendezett termeit, közben bepillanthattunk a
Pálffy-család hétköznapjaiba, és megcsodáltuk a ránk maradt páratlan
tárgyi örökséget. Kiselőadás keretében hallhattak a diákok a vár előtt
álló Mátyás király fájáról is. |
|
A nap második részében a bajmóci állítkertben ismerkedtünk meg a táj flórájával és távoli világok faunájával. |
|
A
harmadik napon folytatódott a várlátogatások sora: előbb a trencsényi
várat "hódítottuk" meg, ahol kiselőadás keretében ismertek meg Csák
Máté kiskirályságának világát, és a várudvaron található kút mondabeli
történetét a tanulók. Beckó váránál is jártunk, ahol szintén az ősi
magyar vár építéséhez kötődő mondát hallhatták a gyerekek. |
|
|
A nap utolsó állomása
Pozsony volt. Autóbuszos városnézést követően gyalog vettük nyakunkba a
várnegyed sétálóutcáit, franciakertjét, kilátóhelyeit. Nem feledkeztünk
meg a fehérlómonda felidézéséról sem a vár főterén álló Szvatopluk
lovasszobra alatt. |
Az utazást követően még azon a héten megtartottuk az értékelő órát. A foglalkozást a két kísérő pedagógus közösen végezte. Minden résztvevőnek rövid beszámolót kellett készítenie az utazásról, benne a saját véleményének és élményének megfogalmazásával. A szövegalkotás mellett IKT eszközök segítségével készítettek a gyerekek egyéni fényképes tablót, amelyhez a maguk készítette fotót használták fel. A nyomtatást a tanárok végezték, a tablókből faliújságot állítottunk össze, amit a többi osztály számára is kiállítottunk. Az értékelő órán a gyerekek szintetizálták a begyűjtött imsereteket és élményeket, és megnyilatkozhattak saját érzéseikről gondolataikról. A hallottak és látottak alapján elmondható, hogy a kirándulás elérte célját, a tanulók értelmileg, érzelmileg gyarapodtak, sikerült érzékenyteni őket a elszakított területek magyarsága iránt. |