Ezt a
költeményt Ady Endre írta, ami 1905-ben a Budapesti Naplóban, majd késõbb az Új
versek címû kötetben jelent meg. Ady avantgárd költõ volt.
Ezzel a
versel a költõ Magyarországot mutatja be, hogy õ milyennek látja. A cím ezt jól
tükrözi – A magyar Ugaron. Az ugar szó elhanyagolt gazos földet jelent, ami
jelen esetben Magyarország. Az ország képes lenne a fejlõdésre, de valami
pusztítja belülrõl.
„E szûzi földön valami rág.”
A költemény lírai alkotás, ennek ellenére hõse van, méghozzá
Ady, aki küzd az országért, de a végén elbukik.
„Vad indák gyûrûznek körül.”
„A gaz lehúz, altat, befed.”
A vers végén a kacagó szél az elhalasztott lehetõségeket
jeleníti meg.
„S egy kacagó szél suhan el
A nagy Ugar felett.”
Ady Endre a vers ellenére szerette hazáját.
Szerintem
ez a költemény a stílusa miatt picit furi, de nagyon szép.
(Petrus Bernadett 8. o.--2006.)
vissza
A magyar Ugaron
-műelemző fogalmazás
Ady Endre, az első avantgárd költő, aki
új korszakot nyitott
a magyar irodalom történetében. Újszerű
látásmódja miatt erős ellenállásba
ütközött.
A magyar Ugaron című vers, mely a Budapesti
Naplóban,
1905-ben jelent meg, a költő életművében
kulcsversnek számít. Témája elsősorban
a magyarországi állapotok bemutatása. Nem
konkrét tájat ábrázol, hanem az
egész
országot érti az Ugar kifejezés alatt, ugyan ez
kis betűvel megműveletlen
földet jelent.
A költeményt ellentétek
szövik át: az elvadult táj, a vad
mező szemben áll az ős, buja, szűzi földdel, a szent
humusszal. A szépséget
jelképező, illatával szerelmesen
bódító virággal pedig a dudva, a muhar, az
égig nyúló gizgazok, a vad indák
kerülnek szembe. A képek és a jelzők egy
részt
a nagy lehetőségekre, a föld gazdag
termékenységére utalnak, másrészt az
elkeserítően kopár valóságot, az elvadult,
műveletlen világot sugallják.
A harmadik versszakot a költő egy allegóriával teszi
különlegessé:
,,Míg a föld alvó lelkét lesem.”
Az alkotás a lírai művek körébe sorolható, ennek ellenére
van hőse, Ady Endre, aki próbálja a fejlődést behozni,de a maradiság
következtében szinte reménytelen a helyzete. Az olvasóban ugyan ezt a hatást
keltik az utolsó sorok:
,,S egy kacagó szél suhan el / A nagy Ugar felett.”
A síri csendben kacagó szél ironikusan kíséri a nagyra törő
szándékok, merész álmok elbukását, másfelől pedig tekinthető a fejlődés
szelének, mely odébb áll erről az ózsdi helyről.
Véleményem szerint ez az alkotás bár kissé újszerű és
szokatlan hangvételű, de talán pont ezért szép, és különleges nem követi a
többi költő stílusát, hanem újít.
(Nagy Anett 8. o.--2006.)
vissza
A magyar Ugaron
Ady Endre alkotása az Új versek
című kötetben jelent meg. Ady avantgard
stílusú költő volt.
A magyar Ugaron költemény témája főleg a magyarság akkori
helyzetét mutatja be.
A költő egy szóval jellemzi országunkat, ez pedig
az Ugar. Ez a kifejezés országunk szimbóluma, de kisbetűvel írva
megműveletlen földterületet jelent. Az alkotást átszövik az ellentétek.
Ilyen például: elvadult táj, vad mező szemben az ős,buja, szűzi föld,
szent humusz.
Ez a költemény a líra műfajba sorolható, de mégis van
főhőse, mégpedig Ady, aki fejleszteni próbálja országunkat, de a
helyzet reménytelen. "S egy kacagó szél suhan el a nagy Ugar felett."
Ezekkel a sorokkal próbálja
érzékeltetni Ady a reménytelen helyzetet az
olvasó felé.
Véleményem szerint ez a költemény furcsa hangvételű számomra,de
pont ezért tetszik, mert eltér a megszokott stílusú alkotásoktól. Ady
újítást hozott bele a magyar költők világába.
(Halász Krisztina 8. o. ---2008)
vissza